Félegyháza bemutatása

Az újkor emlékeit római éremanyag jelzi és szarmaták nyomait is megtalálták a régészek. Leletek vannak a honfoglalás kori benépesülésről, főleg tarsolylemezeket találtak a területen.

A településen az első katolikus templom az Árpád-korban épült. A XIII. században a kunok letelepedését IV. Béla engedélyezi. Ennek emlékét a település neve is őrzi. Okleveles emlék 1389-ben említi először helységünk nevét Feleghaz alakban.
                                                               

 Lázár deák korabeli térképe Feleghaz jelöléssel

Zsigmond király korában oklevél említi a várost Budára vezető fő út melletti helységként. A Mohácsi csata után a terület elnéptelenedik. Kecskemét város bérli. 1699-ben I. Lipót császár elzálogosítja a területet. 1745-ben Mária Terézia engedélyezte a jász és kun területek visszaváltását. 

                                                             

Mária Terézia ábrázolása korabeli festményen

 Az  1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth Lajos toborzókörútján érinti a várost is. A dualizmus korában a város híres oktatási intézményeiről.

1848-49-es  kiskunfélegyházi veteránok

                     

Csapatunk bemutatkozása

Németh Richárd vagyok.
Egy csapattal nevezünk a meghirdetett versenyre. Csapatom tagjai még: Zsozsó és Ádám.
Kiskunfélegyházán a Dózsa iskolába járunk.
Iskolánk képe: